Országos felmérést készített a Sastipen központ vezetésével több cigány szervezet annak megvizsgálására, hogy hogyan kezelik a romákat az egészségügyben, illetve ő maguk hogyan vélekednek erről.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik előfeltétele Romániával szemben, a romák társadalmi helyzetének javítása volt. Erre 2000-2007 között több projektet is kiírtak, amikre a nonprofit szervezetek, illetve önkormányzatok pályázhattak. A romák egészségügyi helyzetének felmérését célul kitűző Sastipen a szatmári Fiatal Romák Szervezetével közösen, májusban kezdték el felméréseiket. Megyénkben öt település - Erdőd, Nagykároly, Tasnád, Halmi és Sárköz - veszélyeztetett lakosainak helyzetét mérték fel. George Radulescu programvezető elmondása szerint, azon személyek körében kérdőíveztek, akiknek az egy főre eső jövedelmük nem haladja meg a havi 150 lejt.
Rengeteg negatív megkülönböztetéssel találkoztak maguk a kutatók is, több családorvos nem volt például hajlandó a felméréshez szükséges konkrét adatokkal szolgálni. A kutatások azt mutatják, óriási azon cigányok száma, akik nincsenek feliratkozva háziorvosokhoz. Ennek oka a legtöbb esetben az egészségügyi biztosítás, a pénz és a munkahely hiánya. Az egészségügyi rendszer problémái között első helyen a kellő figyelem és megértés hiánya áll de a megkérdezettek a „borítékrendszert" szintén elítélik, csakúgy, mint az egészségügyi dolgozók betegekkel szembeni viselkedését.
A programvezető azt is elmondta, sok esetről tudnak, amikor az alkalmazottak nem fogadták a beteget, illetve, ha fogadják is diszkriminatíven bántak vele. Egy erdődi családorvos például nem hajlandó házhoz menni az egyik rákos beteghez, így neki kell a rendelőbe mennie, annak ellenére, hogy komoly fájdalmai vannak. A mikolai családorvos a programvezető állítása szerint - a többiektől eltérően - a cigány lakosságtól óriási összegeket kér a vizsgálatokért cserébe, ami már önmagában is felháborító, ugyanakkor számlát sem ad, így már pénzügyi bűncselekményt is elkövet.
A felméréstvezetők szerint a helyzet siralmas
A kifüggesztett értékektől eltérően egy-egy vizsgálatért nem a feltüntetett 15-20 lejes tarifát számolja fel a romáknak, hanem 50-60 lejt kér. A mediátorok hiánya szintén egy nagy probléma, hiszen az ő feladatuk lenne az, hogy kommunikáljanak, jól működő kapcsolatot alakítsanak ki az egészségügyi dolgozók és a szóban forgó kisebbség között.
Megyénkben 2007-ben indítottak mediátorképzőt, amelyre 20-an jelentkeztek, ebből mára csupán 5-en dolgoznak. A gazdasági válság, a decentralizáció és a kormány megszorításai következtében egyelőre nincs sok remény újabbak képzésére, majd alkalmazására, pedig az igény megvan.
Madalin Morteanu, a Santipen egy másik programvezetője portálunknak elmondta, ijesztő tényekkel kellett szembesülniük a felmérések során.
Többen disznóólszerű tákolmányokban laknak, ivóvíz és illemhely nélkül, az áramot lopják, illetve legtöbben csupán négy osztályt végeztek. Ionas szerint a felmérés célja, hogy felhívják a román állam vezetőinek figyelmét azokra a problémákra, amelyekkel a cigányság egy része nap, mint nap küzd és, hogy megoldást találjanak ezekre. A társadalom perifériáján élőket ugyanis nevelni kell és felemelni nem pedig elnyomni.